Newton törvényeitől a Higgs-bozonig

A részecskefizika jelenlegi átfogó elmélete a Standard Modell, amely megjósol egy még fel nem fedezett részecskét, a Higgs-bozont. Ennél sokkal többet egy laikus nem nagyon érthet meg a Higgs-bozonról, mert bármilyen részletesebb magyarázathoz olyan matematikai fogalmak ismerete lenne szükséges, amelyeket a részecskefizikusokon és a matematikusokon kívül nemigen ismer senki. Pedig ezek a matematikai eszközök közismert talajon, a Newton-mechanikában, vagy a Maxwell-féle elektrodinamikában is alkalmazhatók. Próbáljuk meg itt bevezetni ezeket, hogy később, a Standard Modellben már jó ismerősként üdvözölhessük őket!

Figyelem!

A blog elköltözött a http://newtonhiggs.wordpress.com címre.

Kommentezni már csak ott lehet.

Tartalomjegyzék

Hivatkozások

[1] Charles Nash, Siddantha Sen: Topology and Geometry for Physicists Academic Press, 1983

[2] Michael Spivak: A comprehensive Introduction to Differential Geometry vol 1., Publish or Perish inc., Houston, Texas, 1999 (third edition)

Friss publikációk

Hozzászólások

33. A szimplektikus teve II. - a tű fokán

2009.10.14. 08:21 'n Quijote

 (folytatás)

Nézzük meg azért azt a házi feladatot közösen is!*

Nyilván az a megoldás, hogy a tevét a lyuk síkjában össze kell nyomni, arra merőlegesen pedig meg kell nyújtani. Írjuk le ezt pontosabban!

Az egyszerűség kedvéért maradjunk 4-dimenziós vektortérben. Legyen a bázisunk és a szimplektikus formánk olyan, amilyet az előző bejegyzés végén mondtunk. Emlékeztetőül ideírom még egyszer. A bázis:

e1e2f1f2 }

A szimplektikus forma:

ω(eiej) = ω(fifj) = 0,

ω(eifj)= δij.

Ez nem jelent semmilyen megszorítást, mivel tetszőleges szimplektikus formához található ilyen bázis az előző bejegyzésben szereplő bizonyításban elvégzett "ortogonalizációs" eljárással.

Az ω szimplektikus formának ei és  fi vektorok által kifeszített 2-dimenziós altérre vonatkozó megszorítása ezen az altéren egy szimplektikus forma, ezért ezt az alteret az i-edik szimplektikus síknak fogom nevezni. A szimplektikus formának minden más bázisvektorpár által kifeszített síkra való megszorítása azonosan nulla. Ezeket a síkokat nemszimplektikus síkoknak fogom nevezni, és ennek az észrevételnek megfelelően két esetet fogunk vizsgálni. A teve mindkét esetben legyen ugyanaz a gömb, a tű foka pedig az első esetben egy nemszimplektikus síkra, a második esetben pedig egy szimplektikus síkra állított henger. Az elsőt nemszimplektikus, a másodikat pedig szimplektikus hengernek fogom nevezni. A továbbiakban az egyszerűség kedvéért a vektorokat a fenti bázisra vonatkozó koordinátáival azonosítom.

Legyen tehát a teve az origó körüli R sugarú gömb, vagyis a

B(R) = {(x1x2p1p) : x12 + x22 + p12 + p22 < R2 }

halmaz.

Első eset: nemszimplektikus henger

Legyen a tű foka az e1 és e2 vektorok által kifeszített (nemszimplektikus) síkon álló sugarú (nemszimplektikus) henger, vagyis a

Z12(r) ={(x1x2p1p) : x12 + x22  < r2 } 

halmaz.

A tevét a mondott sík irányában λ-szorosára (0 < λ < 1) összenyomjuk, arra merőlegesen pedig ugyanilyen arányban megnyújtjuk. Ez a 

mλ : (x1x2p1p) →  (x1', x2', p1', p2') =  (λx1, λx2p1/λ, p2/λ)

transzformáció valamely 0 és 1 közé eső λ számmal. Ez a transzformáció térfogattartó, sőt szimplektikus is. Ha x12 + x22 + p12 + p22 < R2 , akkor x12 + x22  < R2 , vagyis  x1'2 + x2'2  < (λR)2 . Ha tehát λ ≤ r/R, akkor B(R) gömb pontjait (vagyis a tevét) a Z12(r) hengerbe (vagyis a tű fokába) viszi. Hurrá!

Második eset: szimplektikus henger

Legyen most a tű foka az első szimplektikus (vagyis az e1 és f1 vektorok által kifeszített) síkra állított r sugarú henger, vagyis a

Z1(r) =  {(x1x2p1p) : x12 + p12 < r2 } 

halmaz.

Most az x1 -  p1  síkon nyomunk össze, és arra merőlegesen nyújtunk. A transzformációnk tehát most: 

nλ : (x1x2p1p) →  (x1', x2', p1', p2') =  (λx1x2/λλp1p2/λ)

Ez továbbra is térfogattartó, és a  λ ≤ r/R esetben B(R)-t Z1(r) -be (vagyis a tű fokába) viszi. Azonban ez transzformáció a λ = 1 eset kivételével már nem szimplektikus!

(folyt. köv.)

 

*M. de Gosson: The principles of Newtonian an Quantum Mechanics (Imperial College Press 2001) alapján.

komment

süti beállítások módosítása