Newton törvényeitől a Higgs-bozonig

A részecskefizika jelenlegi átfogó elmélete a Standard Modell, amely megjósol egy még fel nem fedezett részecskét, a Higgs-bozont. Ennél sokkal többet egy laikus nem nagyon érthet meg a Higgs-bozonról, mert bármilyen részletesebb magyarázathoz olyan matematikai fogalmak ismerete lenne szükséges, amelyeket a részecskefizikusokon és a matematikusokon kívül nemigen ismer senki. Pedig ezek a matematikai eszközök közismert talajon, a Newton-mechanikában, vagy a Maxwell-féle elektrodinamikában is alkalmazhatók. Próbáljuk meg itt bevezetni ezeket, hogy később, a Standard Modellben már jó ismerősként üdvözölhessük őket!

Figyelem!

A blog elköltözött a http://newtonhiggs.wordpress.com címre.

Kommentezni már csak ott lehet.

Tartalomjegyzék

Hivatkozások

[1] Charles Nash, Siddantha Sen: Topology and Geometry for Physicists Academic Press, 1983

[2] Michael Spivak: A comprehensive Introduction to Differential Geometry vol 1., Publish or Perish inc., Houston, Texas, 1999 (third edition)

Friss publikációk

Hozzászólások

11. Egy elrettentő példa

2008.02.24. 11:00 'n Quijote

Megszoktuk, hogy tetszőleges adott H és K topologikus terek esetén definiálható H-ból K-ba ható folytonos függvény. Például K-nak tetszőleges k elemét kiszemelve a f: HK : x → k függvény ilyen. A halmazos megfogalmazásunkkal ez a függvény a Gf = {(x, k) | x ∈H } halmaz.

Az azonban már nem igaz, hogy tetszőleges H bázisterű, K fibrumú és E teljes terű fibrált nyalábnak lenne globális szelése.

Erre mutatok most egy példát.

Legyen H = {z | z ∈ C , |z|=1 }, vagyis egy egységsugarú kör a komplex számsíkon a szokásos topológiával, K = {-1,1} és EH .

 Legyen a  Π projekció az EH : z → z2 leképezés. Ennek a nyalábnak nincs globális szelése! Indirekt módon tegyük fel ugyanis, hogy van. Ekkor

  1. Létezik olyan Gs E halmaz, hogy minden zH elemhez pontosan egy olyan eGs elem van, hogy Π(e) = z,
  2. Tetszőleges ME nyílt halmazra Π(Gs M) halmaz nyílt halmaz H-ban.

Tekintsük H-nak a H0 = { e| 0 < φ < 2π} nyílt részhalmazát, vagyis az  ei0 = 1 komplex szám kivételével az egész kört.

Legyen M1 = { e| 0 < φ < π} és M2 = { e| π < φ < 2π} E két nyílt részhalmaza.

 Az indirekt feltevésünk 2. pontja szerint Π(GsM1 ) is és Π(Gs M2 ) is nyílt halmaz H-ban. Mivel a  Π leképezésünk is folytonos, ez azt jelenti, hogy GsM1 és Gs ∩ M2 halmazok, mint egy nyílt halmaz folytonos leképezés általi ősképei, maguk is nyílt halmazok.  

Másrészt a feltevésünk 1. pontja szerint Π(GsM1 )  ∩  Π(Gs M2 )  = Ø és Π(GsM1 )  ∪  Π(Gs M2 )  = H0 , vagyis  Π(GsM1 ) és  Π(GsM2) egymásnak H0-ra vonatkozó komplementerei, vagyis mindkettő zárt is. Lévén, hogy H0 összefüggő, H0 részhalmazai közül csak az üres halmazra és a teljes H0-ra áll fenn, hogy nyílt is és zárt is. Ezért, és mert  Π(GsM1 ) és  Π(GsM1 ) egymásnak H0-ra vonatkozó komplementerei, az egyikük üres, a másikuk H0. A határozottság kedvéért tegyük fel, hogy Π(GsM2) üres (a másik eset ugyanígy tárgyalható). Ekkor Π(GsM1 ) = H0 és GsM2Ø.

A kérdés már csak a H \ H = {1} halmaz egyetlen eleméhez Gs-nek melyik eleme tartozik, vagyis, Gs-nek melyik az az e0 eleme, amelyre Π(e0) = 1.

Erre két lehetőség van: vagy e0 = 1 (= ei0), vagy e0 = -1 (= e).

 Ha e0 = 1, akkor az M = { e| -1 < φ < 1} nyílt halmazzal  Π(Gs M) = Π((Gs M ∩ M1)∪{ei0}) = Π({ e| 0 ≤ φ < 1})  = { e2iφ | 0 ≤ φ < 1},  ha e0 = -1 akkor pedig az M = { e| π-1 < φ < π+1} nyílt halmazt véve  Π(Gs M) = Π((Gs M ∩ M1)∪{e}) = Π({ e| π-1  < φ  ≤ π })  = { e2iφ | π-1  < φ  ≤ π }. Mivel ezek a halmazok nem nyíltak, az indirekt feltevésünkkel ellentmondásra jutottunk. Tehát ennek a nyalábnak nincs globális szelése!

 

komment

süti beállítások módosítása